Avatar Wiki
Advertisement

Tarrlok gátlástalan politikus volt, aki inkább saját hatalmának növelését tartotta fontosnak, mintsem a rábízottak védelmét. Az egyenlőségi megmozdulások idején különösen ellenséges volt a nem-idomár népességgel szemben.

Tarrlok az Északi Víz Törzs soraiba tartozó vízidomár volt, aki Köztársaságváros tanácsában képviselte népét. Ambíciókkal teli politikus volt, aki hajszolta a népszerűséget. A tanács legtöbb tagja mindig egyetértett a javaslataival, kezdeményezéseivel, kivéve Tenzint, a Levegő Nomádjai képviselőjét. Tarrlok arra törekedett, hogy minél nagyobb hatalomra tegyen szert, ennek érdekében a manipulációtól sem riadt vissza. Hatalmának megerősítéséhez az egyenlőségiek forradalma kiváló ürügyet szolgáltatott. Csak későn derültek ki múltjának sötét részletei: ő volt Yakone kisebbik fia és profi véridomár volt apjához hasonlóan. Az pedig még számára is meglepő volt, hogy az ellenségének tartott Amon nem más, mint a régen eltűntnek hitt bátyja.

Élete[]

Gyermekkor[]

Tarrlok az Északi-sarkon született Yakone második fiaként, három évvel az első fiú, Noatak után. Gyerekkorában jószívű, jámbor lélek volt, aki senkinek sem akart ártani. Bátyjával együtt tökéletes gyerek volt. Amikor azonban felfedezték, hogy mindketten a vízidomítás képességével jöttek világra, apjuk elkezdte őket tanítani az idomítás fogásaira és vége lett az idilli gyermekkornak. Yakone, bár ekkor már nem tudott idomítani, eltökélte, hogy fiait a legképzettebb vízidomárokká neveli, akik egyúttal véridomításra is képesek lesznek. Az egykori bandafőnök azt tervezte, hogy fiai lesznek a bosszújának végrehajtói az Avatar ellen, aki elvette tőle örökre az idomítási képességet. Noatak nagyon tehetséges víz-és véridomárnak bizonyult, de Tarrlok gyengébb képességekkel bírt e téren, és nem is értett egyet a véridomítás alkalmazásával. 

Tarrlok gyerekkorában még jóságot hordozott magában és nem akart másokon átgázolni, ezért is gyűlölte a véridomítást.

Yakone a tanítás során rendkívül kíméletlennek bizonyult. Volt, hogy napokig a fagyos tundrán oktatta fiait, akiknek különféle állatokon kellett gyakorolniuk a vérhajlítást. Tarrlok csak félszívvel hajtotta végre apja utasításait, legtöbbször hamar abbahagyta a véridomítást és engedte, hogy az állatok inkább elmeneküljenek. Noatak azonban örömmel végezte a gyakorlatokat. Ez egyre inkább éket vert a két testvér közé.

Yakone egy hóviharos napon azt parancsolta fiainak, hogy egymás vérét idomítsák. Elsőnek Noatak következett, aki ekkor már annyira képzett volt, hogy pusztán az elméje kivetítésével meg tudta hajlítani öccse vérét. Tarrlok nagyon megszenvedte a mutatványt. Apja ekkor felszólította őt, hogy ő is idomítsa a bátyja vérét, de Tarrlok kereken megtagadta ezt. Yakone meg akarta fenyíteni engedetlen fiát, ám Noatak az öccse védelmére kelt, és meghajlította Yakone vérét. Megtagadta, hogy továbbra is engedelmeskedjen neki, mondván, hogy fiaiként nem az ő megbosszulásáért kell, hogy éljenek. Ezután rá akarta venni Tarrlokot, hogy együtt szökjenek meg apjuktól, de Tarrlok az anyja iránti aggodalmában nem akart elmenni. Noatak puhánynak bélyegezte öccsét, egyetértve apja korábbi állításával és elfutott a hóviharban. Soha többé nem látták.

Az incidens után Tarrlok még napokig kereste bátyját az apjával együtt, de nem akadtak a nyomára. Yakone többé nem tanította Tarrlokot a véridomításra, mivel Noatakba helyezte minden reménységét, ami mind semmivé vált az eltűnésével. Yakone pár év múlva a bosszú leghalványabb reménye nélkül halt meg.

Politikai pályán[]

Tarrlok, miután felnőtt, úgy döntött, hogy a politikával foglalkozik. Köztársaságvárosba költözött, ahol kinyílt számára a világ és az addig tartózkodó fiúból egy rámenős, ambíciózus férfi lett. Tarrlok bekerült az  Egyesült Köztársaságot irányító tanácsba, amely a négy nép idomár képviselőiből állt. Vezető politikusként Tarrlok egyre nagyobb hatalomra vágyott, hogy a jövőben ő irányíthassa az egész országot. Apjától eltérően azonban, aki az alvilágra támaszkodott, ő a törvényes rend őreként akarta elérni céljait.

Amikor Köztársaságvárosban megjelent az egyenlőségi mozgalom, Tarrlok számára hirtelen kibővültek a lehetőségek. Miután Amon elvette néhány idomár erejét, Tarrlok az egyenlőségiek üldözését kiemelt feladatnak tekintette és sikerült keresztülvinnie egy speciális alakulat felállításáról szóló javaslatot a tanácsban. Csak Tenzin ellenezte a tervet. Az ő nemleges szavazata kevés volt, így az alakulatot felállították. Tarrlok arra kérte Korrát, hogy legyen az alakulat tagja, de ő sokáig nem akart kötélnek állni, végül mégis csatlakozott. A csapat rajtaütött egy titkos kiképzőtáboron, ahol chi-blokkolók gyakoroltak, és mindenkit elfogtak. Tarrlok az újságok címlapjára került, az idomár népesség pedig a megmentőjét kezdte látni benne.

Tarrlok elégedetten mosolygott, miután a tanáccsal sikerült elfogadtatnia az akciócsoport felállításáról szóló javaslatot.

Saikhan, aki a lemondott Lin Beifong helyébe lépett a rendőrség élén, maximálisan támogatta az akciócsoport munkáját. Megállapodott Tarrlokkal abban, hogy a rendőrség minden támogatást megad az akciócsoport tevékenységéhez. Saikhan ezenkívül vállalta, hogy a Fémidomár Rendőrség parancsnokaként minden egyenlőségiek elleni intézkedésről közvetlenül a tanácsnokot fogja tájékoztatni. Korra ekkor már nem volt tagja az akciócsoportnak, mivel nem akarta tovább fényezni Tarrlok hiúságát. A tanácsnok rá akarta venni őt arra, hogy újból csatlakozzon hozzá, de az Avatar megtagadta ezt. Tarrlok ekkor levetette a barátság álarcát, és nyíltan közölte Korrával, hogy a jövőben inkább térjen ki az útjából, ha már nem akar együttműködni vele.

Tarrlok fokozni akarta a nyomást az egyenlőségieken. Az Idomáraréna elleni támadásuk után a tanácsban előterjesztett egy javaslatot arra, hogy a jövőben büntetendő legyen az egyenlőségiekkel való kapcsolatfelvétel, és a nem-idomár népesség számára kijárási tilalom lépjen életbe. Tenzin az eddigieknél is hevesebben ellenezte a javaslatot, hiszen az a polgári szabadságjogok megsértését jelentette volna, de a többi tanácstag Tarrlok mellé állt, így a javaslat törvényerőre emelkedhetett. Később ez a törvény adott jogalapot Tarrloknak arra, hogy lefogassa Sato Asamit, aki szerinte megszegte a kijárási tilalmat, valamint Makót és Bolint is. Mind a hárman börtönbe kerültek, Korra pedig eltökélte, hogy mindent megtesz a kiszabadításuk érdekében.

Lehull a lepel[]

Korra egy este rátört Tarrlokra a városházán, aki éppen hivatalában ült és rendeleteket írt alá. Korra dühös volt a barátai őrizetbe vétele miatt, és követelte a tanácsnoktól, hogy engedje el őket és az összes többi ártatlanul fogva tartott polgárt. Tarrlok egy alkut ajánlott a lánynak, mely szerint elenged mindenkit, ha Korra ismét belép az akciócsoportba. Az Avatart azonban nem töltötte el örömmel az ajánlat, és Amonhoz hasonlította Tarrlokot. A tanácsnok végül elveszítette türelmét és a lányra támadt. Bár agresszív vízidomításával kis híján megölte Korrát, a lánynak több lehetősége volt, és elvette a vizet Tarrloktól. Tarrlok már majdnem vereséget szenvedett, amikor utolsó lehetőségként úgy döntött, hogy leleplezi véridomár voltát. Korrát sokkolta az, hogy egy véridomárral akadt össze, hiszen úgy tudta, hogy már nincsenek, ráadásul a véridomítás törvényellenes hajlítási módszer volt az Egyesült Köztársaságban. Tarrlok a ritka képességével végül legyőzte a lányt, és kocsival a rejtekhelyére hurcolta. Akadt azonban egy szemtanúja is az esetnek: a tanácsban dolgozó titkárnő.

Másnap Tarrlok arról értesítette a rendőrséget, hogy amikor Korra megjelent nála, hirtelen az egyenlőségiek is megtámadták a városházát, és ők vitték magukkal a lányt. Természetesen ez hazugság volt, amit azonban a rendőrség és a tanács is bevett, mivel Tarrlok előtte profi módon beállította a helyszínt. Tenzin és Korra barátai is keresték az Avatárt, az egyenlőségiek börtönrendszerében. Amikor Mako kérdőre vont egy chi-blokkolót, a férfi elmondta neki, hogy ők egyáltalán nem is jártak a városházánál, vagyis Tarrlok hazudik. Tenzin rájött (vagy inkább csak kikövetkeztette), hogy Tarrlok tartja fogva Korrát. Azonnal hozzá siettek a városházán, ahol nekiszegezték a kérdést, de Tarrlok felháborodva tagadta a dolgot. Ekkor bukkant fel a tanácsnoki titkárság dolgozója, aki tanúja volt Korra elhurcolásának, és elmondott mindent Tenzinéknek. Tarrlok ekkor mindenkinek meghajlította a vérét és elmenekült a helyszínről. A rejtekhelyére ment, ahol Korra közölte vele, hogy már ő is ismeri a titkát, miután Aang egy látomássorozatban mindent elmondott neki Yakone-ról. Tarrlok az Avatárt hibáztatta azért, hogy minden összeomlott az életében, de azzal vigasztalta magát, hogy ha megszökik majd, Korrát is magával viszi túszként.

Korra győzött volna, hiszen Tarrloknak már nem volt vize, amit idomíthatott volna, de a véridomítással a tanácsnok végül fölénybe került.

Amikor Tarrlok felment a pince lépcsőjén, már ott várt rá Amon néhány emberével. Amon közölte, azért jött, hogy Tarrlok is végre "egyenlővé váljon". Tarrlok erre vérhajlítással próbálkozott, ami a chi-blokkolókon be is vált, Amon azonban rejtélyes módon ellenállt a módszernek. A forradalmárok vezére ártalmatlanná tette Tarrlokot majd elvette az erejét, és saját maga cipelte a kocsihoz, embereinek pedig megparancsolta, hogy az Avatárral foglalkozzanak, de Korra túljárt az eszükön és elmenekült. Tarrlok a Légtemplom-szigeten berendezett börtöncellába került, ahonnan Tenzin és családja már korábban elmenekült az egyenlőségiek általános támadásakor.


Jóvátétel[]

Az egyenlőségiek minden idomárt üldöztek, miután elfoglalták Köztársaságvárost. Az elfogott idomárokat Amon megfosztotta az erejüktől. Ebben a helyzetben az Avatar Csapat bújkálni kényszerült. Korra és Mako chi-blokkolónak öltözött, hogy az egyenlőségiek között elvegyülve kémkedhessenek. Azt tervezték, hogy a Légtemplom-szigeten fogják meglepni Amont. Felmentek Tenzin házának legfelső szintjére, hogy ott várakozzanak, ekkor látták, hogy a szobában Tarrlok raboskodik, rácsok mögött.

Tarrlok elmesélte Korrának és Makónak az élete történetét. Megemlítette azt is, hogy Amon valójában az ő rég eltűnt bátyja, amire ő is csak akkor jött rá, amikor Amon elvette az erejét. Ekkor szembesültek Korráék azzal, hogy nem lesz egyszerű megfékezni Amont, a világ legerősebb véridomárját.

Tarrlok igencsak meglepődött, amikor látta, hogy Amonnak meg se kottyan az ő véridomítása.

Tarrlok megbánta bűneit, és bocsánatot kért az Avatártól, Korra pedig együttérzését fejezte ki az egykori tanácsnoknak, különösen a tragikus gyerekkora miatt. Korra hálából ki akarta szabadítani Tarrlokot, amiért elmondta az igazat Amonról, de Tarrlok nem akart beleegyezni, mivel akkor bátyja rájött volna arra, hogy ismerik a titkát.

Halála[]

Miután Amon a Korrával folytatott összecsapás során lelepleződött mindenki előtt, mint vízidomár, kiengedte a cellából öccsét és kérte, hogy tartson vele, hogy együtt új életet kezdjenek. Tarrlok elfogadta bátyja hívását.

Miközben az óceánon utaztak egy motorcsónakban, Amon a jövő fényes kilátásaival biztatta öccsét, aki eredeti nevén, Noataknak szólította őt. Amon erre megjegyezte, hogy szinte már elfelejtette a saját nevét. Tarrlok csöndben lecsavarta a motorcsónak üzemanyagtartályának kupakját, és egy elektromos kesztyűt húzott a kezére, aztán a tartály nyílásához illesztette kesztyűs tenyerét és kibocsátott egy áramnyalábot, miközben a régi szép idők visszahozásáról beszélt. A robbanás mindkettejüket megölte.


Tarrlok azért ítélte halálra magát és bátyját, mert elfogadhatatlannak tartotta, hogy az elkövetett bűneik után tovább éljenek.

Advertisement